BALATONI ÉPÍTÉSZET KÖNYVBEMUTATÓ
A BME Urbanisztika Tanszék szeretettel meghívja Wettstein Domonkos: BALATONI ÉPÍTÉSZET – Stratégiakeresés a huszadik században című könyv bemutatójára 2023. január 26-án, csütörtökön 18 órára, a FUGA Budapesti Építészeti Központba.
A könybemutató és a szakmaközi kerekasztalbeszélgetés résztvevői:
Hörcher Ferenc, eszmetörténész, filozófus / ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, NKE
Schleicher Vera, néprajzkutató, muzeológus / Néprajzi Múzeum
Wettstein Domonkos, építész / BME Urbanisztika Tanszék
Az est házigazdája: Szabó Árpád, tanszékvezető / BME Urbanisztika Tanszék
A könyv megvásárolható a bemutató idején a helyszínen, de a Fugában illetve a nagyobb könyvesboltokban és online hálózatokban már elérhető.
A könyvbemutatóról további részletek a facebook eseményen olvashatóak: https://www.
—
Wettstein Domonkos: Balatoni építészet. Stratégiakeresés a huszadik században.
BME Urbanisztika Tanszék / Tarsoly Kiadó, Budapest, 2022
Könyvterv és grafika: Mészáros Nóra
https://www.facebook.com/balatoniepiteszet
https://www.instagram.com/balatoniepiteszet/
„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, majd a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget először az egységes rendezésre és fejlesztésre. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építészszövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni.
A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor vagy Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet védjegyévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fent, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.