Pálfy Sándor kapta a Szentkirályi Zoltán-díjat
Pálfy Sándor DLA június 26-án megkapta az Építészmérnöki Kar Szentkirályi Zoltán díját!
A díjat évente az Építészmérnöki Kar egy kiemelkedő oktatója kaphatja meg, aki az oktató-nevelő munkájában hiteles személyiség, és akinek a Karon túl is ható tudományos-szakmai tevékenységét az egyetemesség jellemzi.
Hivatalos indoklás:
Pálfy Sándor a Budapesti Műszaki és Társadalomtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar meghatározó tanáregyénisége. Oktatói tevékenysége az Urbanisztika Tanszékhez kötődik, ahol 2002-től dolgozott, 2005 és 2012 között pedig tanszékvezetője is volt. Az az oktatási szemléletmód és személyesség, melyen keresztül mind hallgatók mind az oktató kollégák látásmódját formálta, meghatározó mind a tanszék mind a Kar, mind az Építőművészeti Doktori iskola elmúlt két évtizedének életében.
Munkássága és az Építészmérnöki Kar generációinak nevelésében betöltött szerepe alapján javasoljuk, hogy Pálfy Sándor DLA a Szentkirályi Zoltán-díj kitüntetésben részesüljön.
Részletes indoklás, szakmai életút ismertetése:
Pálfy Sándor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának meghatározó tanáregyénisége, miközben tervező építészként az elmúlt évtizedek hazai szakmagyakorlásának is meghatározó szereplője. 1972-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd 1978-ban a MÉSZ Mesteriskoláját is elvégezte. Pályája elején a BUVÁTI és az ÁÉTV műtermeiben dolgozott, a rendszerváltást követően azonban pályatársával Cságoly Ferenccel megalapította a XI. Kerületi Építész Stúdiót, majd az Építész Stúdió Kft-t amely az elmúlt három évtized egyik legsikeresebb hazai alkotó műhelyévé vált. Számos jelentős megvalósult középület és lakóépület mellett a hazai és nemzetközi tervpályázatokon is rendre sikerrel szerepeltek. Pálfy Sándor nevéhez olyan munkák fűződnek mint a Budapest II. kerületében álló Csejtei utcai lakópark épületei, a Kapitány Józseffel közösen tervezett margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, a lágymányosi Infoparkban álló C irodaépület vagy a szombathelyi Arena Savaria csarnoka.
Az épülettervezés mellett hamar elkezdtek településrendezési kérdésekkel is foglalkozni. Cságoly Ferenccel és Meggyesi Tamással közösen dolgozta ki a városkarakterológiai kutatásokon alapuló Budapest Karakter Tervet, amely újszerű szemléletet hozott a hazai városépítészeti gondolkodásba és későbbi oktatói tevékenységét is megalapozta. Ezt követően Pálfy Sándor vezetésével készült el az Alsó-Víziváros részletes rendezési terve. Az Építész Stúdió működését kezdettől fogva meghatározta az alapítók által képviselt általuk „családias” műteremként megfogalmazott értékrend, amelyben a fiatalabb kollégák is fontos alkotó szerepet kaptak. Bár ma már a cégvezetést az alapítók átadták, Pálfy Sándor ma is aktívan részt vesz az irodában futó projektekben.
Az ezredfordulót követően bontakozott ki oktatói pályája a BME Urbanisztika Tanszékén. 1999-ben DLA fokozatot szerzett, 2001-ben habilitált, 2002-től a tanszék egyetemi tanáraként oktatott. 2005 és 2012 között tanszékvezetőként jelentős szerepet vállalt a tanszék megújításában és a városépítészet oktatás reformjában. Szemléletében kezdettől fogva meghatározó inspirációt jelentett a karaktermetodika, amely az építészet és az urbanisztika közt is kapcsolatot teremtett. Oktatói tevékenységében kitüntetett helyet foglal el az Épített környezetünk fotós szemmel című tantárgya, amely kurzus lehetőséget adott az építészeti fotózással foglalkozó szakemberek bevonására. A mai napig általa koordinált kurzus iránt nemcsak az építészhallgatók, hanem az egyetem más képzéseit végző hallgatók is érdeklődnek. Doktori témavezetőként több doktorandusz generáció kutatását vezette. A tanszéki kutatások vezetésében is aktívan részt vett, köztük az Esztergom vizsgálatával foglalkozó városépítészeti kutatásban és a nemzetközi interregionális Danurb projektben. Nyugdíjba vonulását követően sem szakította meg kapcsolatát a tanszékkel. Ma is aktívan részt vesz több tantárgy oktatásában, többek közt a Városépítészet 2. és a diplomatervezés félévközi zsűrizésében. Tanszéki munkássága mellett a kar életében is aktív szerepet vállalt, elsősorban az Építőművészeti Doktori Iskola keretében végzett tevékenységével.
Alkotó és oktató munkájának elismeréseként számos díjban és elismerésben részesült. 1986-ban Ybl Miklós díjat, 1998-ban Budapest Építészeti Nívódíjat, 1999-ben és 2007-ben Pro Architektura díjat kapott. 2013-ban a Magyar Építészkamara elnökségébe választották. 2014-ben Prima Primissima díjat kapott Magyar építészet és építőművészet kategóriában és ugyanebben az évben kimagasló építésztervezői, oktatói és tudományos tevékenysége elismeréseként, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.
Gratulálunk a sikerhez!